Projekt adatai

​

A projekt bemutatása:

​

AKVAGEOKOMPÓNIA – EGY SOKOLDALÚ MEGOLDÁS

Az elnevezésről

Az AKVAGEOKOMPÓNIA egy korszerű állati fehérje termelő egység, amelyben
akvakultúrás haltermelés és rovarlárva termelés folyik összehangoltan úgy, hogy
energiaigényüket napelemekből és talajszondás megújuló energiahasznosító rendszer
biztosítja. Ennek megfelelően az elnevezésben szereplő „AKVA” szómozaik az
akvakultúrára, a „GEO” a földhő hasznosítására, a „KOMP” pedig a mezőgazdasági és
élelmiszer hulladékok rovarokkal történő komposztálására utal. A „PÓNIA” rész pedig görög
eredetű, törekvést, kemény munkát jelent.
A megoldást létrehozó kihívások
-  a termőföldhöz jutás egyre nehezebb és drágább, a kezdők, vidékre települők számára
nem nyújt valós lehetőséget;
- az aprófalvas, elmaradott térségek egyre kevesebb munkalehetőséget kínálnak;
- a települések közétkeztetésében jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik;
- a közétkeztetés kínálatában kevés és alacsony minőségű állati fehérje szerepel;
-  az élelmiszergazdaságban elsorvadtak a rövid ellátási láncok, nincsenek egészséges,
helyi élelmiszer termékek;
- az élelmiszer előállítás az egyik legjelentősebb fosszilis energia felhasználó
(műtrágya, vegyszer és gép előállítás, gépek üzemeltetése);
-  az élelmiszer előállítás közvetlen környezetromboló hatása meghatározó
(talajpusztulás, vízháztartás romlása; biológiai sokféleség csökkenés);
-  Európa, így hazánk is, nagymértékben függ a káros környezeti hatású, importált
takarmányfehérje forrásoktól (szója, halliszt);

 -  a tógazdasági haltenyésztés termelékenysége alacsony és rontja az élővizek ökológiai
állapotát;

A megoldás kifejlesztésének története

A 2004. évben alapított Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület alapvető
küldetése, hogy környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt fenntartható helyi
megélhetési rendszerek kialakulását és megerősítését segítse. Ennek érdekében a közösség
igyekszik figyelemmel kísérni az ehhez kapcsolódó tudományos eredményeket, újításokat.
Ígéretesnek tartottuk az akvapónia technológiát is, így mélyebben tanulmányoztuk, azzal a
szándékkal, hogy egy kísérleti egységet hozzunk létre, esetleg egy alapfokú oktatási
intézményhez kapcsoltan. Hamar kiderült, hogy az akvapónia számottevő mennyiségű hal és
zöldség előállítására nem alkalmas, ráadásul az évszakok időjárási különbségei, valamint a
növényi állomány változó tápanyag felvételi képessége miatt nehezen hangolható össze a hal
és zöldség előállítás, ezen kívül a rendszer a halak takarmányigényére sem ad választ.
A térségben, különösen a közétkeztetésben jól jött volna a helyben előállított halhús, így a
továbbfejlesztési elképzelések között előkerültek az akvakultúrás megoldások, amelyek
jelentős mennyiséget képesek előállítani, de ennek megfelelően energia és takarmány igényük
is jelentős. Az akvapónia jelleget megtartva, egy olyan rendszerben gondolkodtunk, amely
intenzív, vízkörforgásos akvakultúrás haltermelésre épül, a halak ürülékével szennyezett vizet
egy zöldségtermesztési üvegház egységben hasznosítaná és az energiaigényét megújuló
energiaforrásokból fedezné. A takarmányigény megoldására pedig a helyi élelmiszer
hulladékra alapozott rovarlárva előállítást választottuk ki.
A tervezési szakaszban kiderült, hogy a zöldségtermesztési elemnél könnyebben kezelhető és
gazdasági szempontból ígéretesebb a rovartenyésztés, így az eredetileg zöldségtermesztésre
tervezett teret is a rovartenyésztésnek szenteltük. Több éves előkészítő munka után jött létre
az AKVAGEOKOMPÓNIA kísérleti üzemének műszaki terve következő célokkal:
- kis helyigényű, akár egy hagyományos telken létrehozható üzem legyen;
- mind beruházási igényét, mind jövedelmezőségét tekintve kínáljon valós lehetőséget
egy család vidéki megélhetésére;
- energia igényét lehetőleg 100%-ban megújuló energiaforrásokból oldja meg;
- használja fel a helyi közétkeztetésben keletkező élelmiszer hulladékot a
lárvatermelésben;
- biztosítson egészséges, helyi halhúst a helyi közétkeztetés és a lakosság számára.
A tervek alapján, LEADER forrásból jött létre Törökkoppányban az
AKVAGEOKOMPÓNIA kísérleti üzem 2021. évben. Az üzem számára egy 150
négyzetméteres, kétszintes épületet hoztunk létre. Az első szintje földbe süllyesztett a
szigetelési viszonyok javítása érdekében, itt kapott helyet az összesen 70 köbméteres
kapacitású medencerendszerre alapozott körforgásos, akvakultúrás haltermelő egység. A
könnyebb kezelhetőség miatt fekete afrikai harcsára terveztük. Az emeleten helyeztük el a
rovartenyésztő és lárvanevelő egységet, amelyben fekete katonalégy lárva előállítás folyik. Az
energiaigényt egy napelemekből, fúrt talajszondákból és hőszivattyúból álló rendszer
biztosítja. A rendszer évi 16-18 t élőhal és 12-14 t lárva előállítására képes és 2-3 állandó
munkahelyet biztosít.

​

Az AKVAGEOKOMPÓNIA kísérleti működésének tapasztalatai

​

A tervezett technológia jól működik, mindkét termelési ágban az elvárt teljesítményeket
eredményezte. A lárvákkal történő haletetési kísérletek eredményeként megállapítható, hogy a
halak takarmányozására gyártott, készen kapható tápok 40%-a váltható ki fekete katonalégy
lárvákkal. A nagyobb arányú etetést a lárvák magas zsír és alacsony metionin tartalma
akadályozza, de csökkentett zsírtartalmú, feldolgozott, pl. liszt formában, nagyobb arányban
is kiváltható a haltáp.
A lárvák etetésére kiválóan alkalmas lenne a közösségi konyháról származó élelmiszer
hulladék, de sajnos a jelenlegi jogszabályi környezetben ez még nem lehetséges. Az üzem a
körforgásos gazdaság elveinek messzemenően megfelelne, ha a rovarlárvákat konyhai
hulladékból lehetne előállítani.
Az akavakultúrás fekete afrikai harcsa termelés körforgásos vízrendszerben történik, de a
mechanikai szűrők mosása miatt néhány százalék pótvizet igényel. A haltrágyát tartalmazó,
elfolyó mosóvíz használtvíznek minősül, de tápanyagtartalma miatt kertészeti használatra
kiválóan alkalmas. Az üzemben keletkező mennyiség kb. 3-5000 m2 szabadföldi
zöldségtermesztési felület öntözési igényének felel meg. Helyben történő hasznosítása
gazdasági szempontból és a körforgásos jelleg erősítése miatt egyaránt fontos.
Az üzem hőigényét 6 db, egyenként 100m mélységű talajszondára telepített hőszivattyú látja
el. A hőszivattyú és termelés gépészetének elektromos energia igényét mintegy 40 kW
teljesítményű napelem kapacitás fedezné.
A jelenlegi jogszabályi keretek a megtermelt élőhal helyi vágását is lehetetlenné teszik a
közösség számára, mivel az előírások szerinti technológia rendkívül drága és feleslegesen
összetett. A helyben termelt élőhal felhasználása a pár száz méternyire lévő közösségi
konyhában több, mint 100 km költséges, speciális szállítást – élőhal, ill. hús – igényelne, ami
a bérvágási költségekkel együtt gazdaságtalanná teszi ezt.
Az üzem a haltenyésztés igényén túl, jelentős mennyiségű, feldolgozható, értékesíthető lárvát
termel, ami az összbevétel több, mint felét is kiteheti. Az élőhal, élőlárva termékeken túl több
több tonna rovarkomposzt (frass) is keletkezik, ami kertészeti termelésben kiválóan
használható.

Az AKVAGEOKOMPÓNIA vidékfejlesztési jelentősége

Az említett, jogszabályi korlátok leküzdése esetén az AKVAGEOKOMPÓNIA kisebb
beruházási igény mellett alkalmas a vidéki megélhetés biztosítására. Területigénye minimális,
hiszen a kertészeti termeléssel kiegészítve is elfér egy hagyományos telken. Mérete
rugalmasan növelhető, így családi, kisközösségi és nagyobb vállalkozási léptékben egyaránt
kialakítható.
Működése messzemenően megfelel a körforgásos gazdaság elveinek. Tartós, helyi
munkahelyeket teremt, egészséges, helyi élelmiszer terméket, importot kiváltó hazai fehérje
forrást és magas minőségű, talajrehabilitációra alkalmas komposztot állít elő, így társadalmi,
gazdasági és környezeti szempontból fenntartható termelési forma.