top of page
AdobeStock_330173551.jpeg

Fehérföldesek termőképesség javítása

konzorcium
Konzorcium

SZOVISZ Nonprofit Kft.

konzorcium vezető, tanácsadó, szaktanácsadó

Csernozjom Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Tervező és Kivitelező Kft.

tanácsadó, szaktanácsadó

 

Zichyfarm Kft

mezőgazdasági termelő

 

Kult Péter

fiatal mezőgazdasági termelő

 

M-Aranykalász Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft.

mezőgazdasági termelő

 

Növénypathyka Kft.

kutatóhely

Prpjekt adatai

„FEHÉRFÖLDESEK” – VESZÉLYBEN A SOMOGYI DOMBOK SZÁNTÓINAK TALAJAI

     SZOVISZ Nonprofit Kft.

7285 Szorosad, Arany János utca 11.

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17

Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása

Projekt azonosítója: 1924281036

„Fehérföldesek” kialakulása

 

Külső-Somogy valaha erdővel borított domboldalainak jó részét szántóföldi művelésbe vonta a 20. század második felében kialakuló nagyüzemi mezőgazdálkodás. A meredekebb területek szántása, a szintvonalas művelést nehezítő táblakialakítás, a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem példátlan mértékű talajpusztulást eredményezett. Mára, a megművelt domboldalakat eredetileg borító erdőtalajok az erózió révén szinte teljesen eltűntek, a gazdálkodás sokszor a lösz anyakőzeten folyik. Ezeket a szántókból kifehéredő, terméketlen, magas kalcium tartalmú löszfoltokat hívják a helyi gazdálkodók „fehérföldesnek”. Ezeken a területeken a felső réteg szervesanyagtartalma elenyésző és a talajélet is minimális, míg az eredeti erdőtalaj felső rétegében 40-60 tonna elemi szénnek megfelelő szervesanyagtömeg és akár 20-30 tonna tömegű élő, nagyrészt mikroszkopikus szervezet található hektáronként. Ez a holt és élő szervesanyagtömeg teszi lehetővé többek között, hogy a csapadék beszivárogjon és raktározódjon a talajban, és ez biztosítja a vízeróziónak ellenállóbb talajszerkezetet.

„Fehérföldesek” kísérleti rehabilitációja

Talajtani és mezőgazdasági szakemberek a helyi gazdákkal együttműködve a „fehérföldesek termőképesség javítása - új, a talaj mikrobiológiai aktivitását, szervesanyag tartalmát és vízraktározó képességét javító, meliorációs eljárás kifejlesztése az intenzív szántóföldi növénytermesztés hatékonyságának javítására” című, 1924281036 azonosítószámú projekt keretében megkíséreltek módszereket kidolgozni a kifehéredett, terméketlen szántóterületek rehabilitációjára. A kiinduló elképzelés a szervesanyagtartalom jelentékeny mennyiségi pótlása volt oly módon, hogy a reduktív zónába is jusson, annak érdekében, hogy javítsa a csapadékvíz beszivárgást és raktározódást, valamint kiindulási gócpontokat hozzon létre a talajéletet rehabilitációjához. Ehhez jelentékeny mennyiségű szerves anyagra van szükség, amely legkönnyebben nyers növényi biomasszával biztosítható. 

Legkézenfekvőbb forrásként az erdészeti faapríték (dendromassza) merült fel a következő okok miatt. A térségre jellemző dombvidéken - főleg az erdős, meredekebb lejtésű részeken - gyakran eltér a szántók használati határa és a tényleges helyrajzi határvonal. Ezek, a sokszor több méteres szélességű sávok rendszerint becserjésednek, beerdősödnek, de fajösszetételükben dominálnak a nem hasznosítható (varjútövis, bodza, veresgyűrűs som, kökény, fagyal, stb.), illetve inváziós fajok (bálványfa, zöldjuhar, akác). A helyrajzi határok helyreállításához ezeket a sávokat le kell termelni, ami elegendő dendromasszát eredményezhet az érintett tábla talajának szervesanyag tartalom feltöltéséhez.

A Somogyacsa külterületén zajló három éves talajjavítási kísérlet az Európai Unió Innovációs Partnerségi Programjának támogatásával valósult meg. Az első évben a kísérlet előkészítésén és az alapállapot felmérésen túl megtörtént az első biomassza réteg kialakítása és beforgatása. A biomassza réteg zöldtrágya mulcsból, dendromasszából, szalmából és a cellulóz bontást segítő mikrobiológiai készítményből állt, amelyet rigol ekével minimum 60 cm mélyre forgattak be szintvonalas irányban. Ily módon a felszínről 60 cm mélybe vezető, íves szervesanyag rétegek jöttek létre.

Legkézenfekvőbb forrásként az erdészeti faapríték (dendromassza) merült fel a következő okok miatt. A térségre jellemző dombvidéken - főleg az erdős, meredekebb lejtésű részeken - gyakran eltér a szántók használati határa és a tényleges helyrajzi határvonal. Ezek, a sokszor több méteres szélességű sávok rendszerint becserjésednek, beerdősödnek, de fajösszetételükben dominálnak a nem hasznosítható (varjútövis, bodza, veresgyűrűs som, kökény, fagyal, stb.), illetve inváziós fajok (bálványfa, zöldjuhar, akác). A helyrajzi határok helyreállításához ezeket a sávokat le kell termelni, ami elegendő dendromasszát eredményezhet az érintett tábla talajának szervesanyag tartalom feltöltéséhez.

A Somogyacsa külterületén zajló három éves talajjavítási kísérlet az Európai Unió Innovációs Partnerségi Programjának támogatásával valósult meg. Az első évben a kísérlet előkészítésén és az alapállapot felmérésen túl megtörtént az első biomassza réteg kialakítása és beforgatása. A biomassza réteg zöldtrágya mulcsból, dendromasszából, szalmából és a cellulóz bontást segítő mikrobiológiai készítményből állt, amelyet rigol ekével minimum 60 cm mélyre forgattak be szintvonalas irányban. Ily módon a felszínről 60 cm mélybe vezető, íves szervesanyag rétegek jöttek létre.

A kísérlet feltételezése szerint az új módszerrel jelentősen növelhető a tartós szénmegkötés mértéke, hiszen a hazai szántóterületek több mint 40 %-án, azaz több mint kétmillió hektáron jelent problémát a vízerózió okozta talajpusztulás. A módszer alkalmazásával 20-30 millió tonna elemi szén köthető meg a hazai szántóterületeken, ami idővel közel azonos nagyságrendű vízraktározási többletkapacitást jelenthet.

 

A kísérletet megalapozó kihívások

A „fehérföldesek” a domboldalakat eredetileg borító Raman-féle erdőtalajok A és B szintjének teljes lepusztulása után felszínre kerülő löszfelszín, amelyen az erózió a magas kalciumtartalomnak köszönhetően mérséklődik ugyan, de a csapadékvíz beszivárgása minimálisra csökken. Az ide érkező csapadék gyorsan lefolyik a területről és elfolyik a víz elvezetésének meggyorsítását szolgáló, szabályozott felszíni vízfolyások rendszerében. A tájban így nem marad víz, csökken a helyi párolgás, eltűnnek a domblábak forrásai, a helyi párolgás csökkenése miatt kisebb számú és mértékű helyi csapadékesemény alakul ki, hátrányosan változik a mikroklíma.

A „fehérföldesek” termőképessége rendkívül rossz, erdőtelepítésre is korlátozottan alkalmas, célzott talajjavítás nélkül legfeljebb a körülményeknek megfelelő fajösszetételű gyep telepítésével javítható hosszabb távon.

A lösz szervesanyagtartalma gyakorlatilag 0, így a talajban nincs megkötött szén és nincs talajélet, ami az élővilág legfontosabb része mennyiségi (élő biomassza tömeg) és minőségi (fajszám) tekintetében egyaránt. A talaj felső 20-30 centiméteres rétegében élő szervezetek (edafon) hektáronkénti tömege több 10 tonna (3-6 elefántnyi tömeg), míg a felszínen, vadon élő állati szervezetek tömege ugyanekkora területre vetítve csupán néhány kilogrammot, a tenyésztett állatoké pedig néhány száz kilogrammot tesz ki. A talajélet élénkítése ennek megfelelően a biodiverzitás regenerációjának legjelentősebb és legsürgősebb feladata.

A természetes mérsékelt övi talajokban megkötött széntömeg a „fehérföldesek” esetében hiányzik, pótlása a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos, tartós szénmegkötési módot jelenthet.

Az új talajjavítási módszer vidékfejlesztési jelentősége

A tájban való vízmegtartás a klímaalkalmazkodás kulcsfontosságú lépése a csapadékvíz beszivárgásának és raktározódásának elősegítése, amelynek leghatékonyabb módja a talaj szervesanyagtartalmának növelése. Az alkalmazott módszerrel javítható a talajok vízháztartása, ami növeli a termőképességet, és a helyi párolgás fokozásával pozitív hatással van a helyi csapadékformák kialakulására.

A helyrajzi és tényleges földhasználati határok helyreállítása növeli a támogatható termőterületet, a visszanyert termőterületről visszaszorulnak az inváziós fafajok.

Az talajjavítás tartós hatású befektetés, a szervesanyagtartalom növelő és szerkezetjavító hatásra alapozva, a megfelelő műveléssel hatékony talajregeneráció indítható el. Ennek eredménye nem csak a mezőgazdasági termelési eredményekben jelentkezhet, hanem egy esetleges földhasználat váltás során más alternatíváknak - pl. keménylombú fafajok telepítése - is utat nyithat.

 

projektterv

PROJEKT EREDMÉNYEK

bottom of page